MIÉRT KELL NYÍRNI A LOVAKAT?

Nem sorolva ide az egészségügyi okokat (tetvesség stb.), a lovat azért kell lenyírni, mert ha a munkavégzés során hosszú szőre miatt megizzad és nagyon lassan szárad meg, akkor nagy a kockázata, hogy később az istállóban vizesen álldogálva esetleg megfázik. Ez általában télen gyakori, de sok ló nyáron is viszonylag nagy szőrt növeszt és arra is gondolnod kell, hogy egy hűvösebb istállóban ez gondot okozhat.

Fontos tudnod, hogy egy zárt istállóban tartott, izzadt lóra nem megoldás rátenni a vastag takaróját (még akkor sem, ha „lélegző” anyagból készült), amíg meg nem szárad, mert felveszi a párát és néhány órával később a ló vizes takaróban fog fagyoskodni.  
Nem nehéz elképzelni, mennyire kellemetlen ez. Abban a ruhában, amibe beleizzadtál egy kiadósabb mozgás következtében, te is igencsak fázni fogsz, amint megállsz a hidegben. A ló szőre annyival előnyösebb, hogy magától meg tud száradni, de ha ezt egy vastag - esetleg vízálló - takaróval lezárod, akkor nem sok esélye marad.

Sokan használnak polár takarót a szárításhoz, ami rövid szőrű vagy nyírt egyedeken jól működik, de a nagy szőrű lovakon nem elég hatékony, sőt gyakran még jobban aláizzadnak. 

A ridegtartásban tartott lovaknál a fenti probléma még télen sem jellemző, mivel a munka és levezető séta után egy tágas, mozgásra alkalmas helyre érkeznek, ahol tovább sétálgathatnak, esetleg hempereghetnek az alomban, homokban, ami gyorsítja a száradást és a mozgás eleve melegen tartja őket. Egy természetben élő ménes alkalmanként télen is megizzad és bár senki sem takargatja, mégsem éri őket baj. Sőt, ménesi körülmények között is gyakori, hogy a csikók vidáman szaladgálnak a hóban, de semmi gondjuk, hiszen sétálva megszáradnak. Ez természetesen csak akkor lehetséges, ha a lónak alkalma nyílt megszokni a hideget.

Mikor kell nyírni a lovakat?
Rengeteg minden befolyásolhatja a nyírás időpontját, de az első és legfontosabb, hogy milyen munkát végez a lovad. Ha télen is aktívan dolgozik és megizzad, akkor praktikus ősszel, mikor a téli bundáját már megnövesztette.

Ha hideg időben a munka ugyan rendszeres, de nem kimerítő, vagyis nem izzad meg és van elég idő alaposan visszahűteni munka után, akkor nem szükséges ősszel nyírnod. Ebben az esetben tavasszal mérlegelned kell, hogy kivárod türelemmel a vedlést, vagy lenyíratod a lovat.

Ha lovad télen nem dolgozik, de tavasszal kezdeni szeretnéd a rendszeres munkát, akkor érdemes tavasszal nyírnod, mert valószínű, hogy a ló gyenge kondiban és nagy szőrben izzadni fog és igen nehezen szárad vissza.

Ha a ló nem dolgozik, nem szükséges nyírni, még akkor sem, ha szerinted melege van.

Mennyire kell lenyírni a ló szőrét?
Ide tartozó kérdés, hogy változtatható-e a nyírás hossza? Nem. A lónyírógépek többsége egységes 3 mm-es szőrt hagy a lovon. A nyírás mértéke a lenyírt felület méretének változtatásával befolyásolható. Itt is fontos szempontok a terhelés mértéke és a ló tartási körülményei. Leggyakrabban istállózott, sportoló lovakat kell nyírni.

A gyakorlati szempontok alapján ajánlatos a test nyírása a fej és a lábak nélkül. Ilyenkor a fejet „pofaszíjig” (ezt a legtöbb ló gond nélkül hagyja is) szokás nyírni, a lábak pedig könyöktől és térdtől lefelé szőrösek maradnak.

Amennyiben az esztétikum fontos, (eladó lovak, nagyobb versenyek, ménvizsgák stb.) a ló teljes nyírása indokolt lehet. Ez lényegesen elegánsabb, viszont sokkal hosszadalmasabb és sok ló nem is viseli jól a fülek, a homlok és a lábak nyírását.

A nyereghely meghagyása szintén szokás. Tény, hogy a szőr természetes ütéscsillapító és a nyereg dörzsölésétől is véd, viszont a ló megizzad a nyereg alatt, ami pont ugyanolyan lassan szárad, mint a nyíratlan ló.

Magyarországon nem túl gyakori fazon, amikor csak a kifejezetten izzadékony testtájak, mint a nyak, szügy, lágyék és a konc kerülnek nyírásra. Ez a módszer nagyon praktikus, nem túl nehéz munkát végző, fél ridegen tartott jószágok esetében, mikor a ló sokat van karámban de tulajdonképpen bokszban lakik. Ehhez a fazonhoz egy alternatíva, amikor a has sincs lenyírva. Ez további védelmet szolgál és a has nem különösebben izzadós.

Ilyenkor a munka során kevésbé izzad a ló, vagy ha mégis, a lenyírt szőr hamar megszárad és a hát természetes módon védve marad.

Nem olcsóbb vásárolni egy gépet, mint hívni valakit, aki lenyírja a lovamat?
Ma már igazán könnyen lehet nyírógépet venni. De egy jó nyírógép nem olcsó játék. Egy szakemberrel végeztetett nyírás tíz- tizenötszörösébe kerül. Tehát ennyiszer lehetne lenyíratni a lovat egy gép árából, ami évi két nyírást számolva elég hosszú idő.

Másrészt a legjobb minőségű gépek is csak egy nyírófejjel kerülnek forgalomba. Sajnos a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az éle bármikor kimehet és ez általában nem a tervezett nyírás végeztével szokott bekövetkezni.

Mindenképpen tanácsos legalább még egy nyírófejet venni a géphez, és a tartalék mindig élesen várakozzon a felszerelések között, hogy semmiképpen ne kelljen félbehagyni egy lovat. Ez akkor lehet kellemetlen, ha a ló be van bódítva, mivel a legtöbb műhely minimum két nap átfutással vállalja az élezést. Egy verseny előtt különösen kínos egy félbemaradt nyírás...

Azt tanácsolom, jól gondold át, hogy befektetsz-e nyírógépbe.

Több, rendszeresen nyírt ló esetében megtérülhet, de feltétlen ismert márkájú, erős gépet érdemes venni, aminek az alkatrész ellátása is megoldott. A minőség nagyon fontos. Az olcsó gépek nehezek, melegednek, gyorsan kopnak. Az internetről rendelt gépekhez gyárilag sokszor nem ideális fejet mellékelnek, például túl ritka fogazatú, amitől a ló szőre csíkos lesz.

Kivel nyírassam a lovamat?
Itt is érvénye a mondás „Az olcsóbb lehet, hogy drágább”. Legjobb, ha olyan embert kérsz meg, akinek már láttad a munkáját vagy olyan ismerősöd ajánlja, akiben megbízol. Hirdetés alapján megkeresett vállalkozótól kérdezd meg, hogy rendelkezik-e tartalék nyírófejjel, esetleg géppel és kérj referenciát.

Mire ügyeljek, ha úgy döntök, magam birkózom meg a feladattal?
1.Ne állj neki egyedül. Még a legnyugodtabb ló is okozhat meglepetéseket. Feltétlen legyen minimum hallótávolságban valaki, aki a segítségedre siet, ha bármi gond adódik. A lovat lehetőség szerint két oldalra kösd ki, figyelembe véve minden szabályt (oldhatóság, stabil oszlopok, csúszásmentes talaj, ismerős hely stb.).

2.A gép kábelét úgy helyezd el, hogy ne keveredhessen a ló lába alá, közé.

3.Készülj fel, hogy olyan helyeken is lószőrt fogsz találni magadon, ahol eddig kizártnak tűnt. Legjobb, ha sűrű szövésű anyagból készült (orkán) overállt vagy köpenyt veszel fel. Célszerű a sapka (kendő), gumicsizma és vékony gumikesztyű viselése is.

4.A ló tiszta és száraz legyen.

5.A gépet nagyon gyakran kell olajozni. Teljes nyírás esetén oldalanként nyolc- tizenkét alkalommal, de poros lovon még többször. A nyírófej használhatósági idejét rendszeres kenéssel jelentősen meg tudod hosszabbítani.
Hol kezdjem a nyírást?
Nyírni csak szőrnövekedéssel ellentétes irányban lehet. Ennek megfelelően célszerű a ló farán kezdeni, de olyan lovaknál, akik még soha sem voltak nyírva, inkább a háton, lapocka tájékon kezdd.

Minden esetben javasolt, hogy a lovat először az üres, majd a gépes kezeddel kicsit dörzsölgesd meg és csak akkor érintsd hozzá a nyírófejet, ha ezt minden gond nélkül hagyja. Elég kínos lenne, ha rögtön belenyírnál egy tenyérnyi foltot és utána derülne ki, hogy mégsem hagyja magát.

A nyírási felületek sorrendje a következő. Elsőként a test mindkét oldala hátulról előre. Utána a lábak, végül a fej. Azért fontos ez a sorrend, mert ha bármi oknál fogva mégsem tudnád befejezni a nyírást (életlen gép, áramszünet stb.) lehetőleg a ló használható maradjon. Többet árt, mint használ, ha például csak a lábak vannak lenyírva, de a test nincs.

A fejet azért érdemes utoljára nyírni, mert a lovak ezt hagyják a legkevésbé. Ennél a legvalószínűbb, hogy segítségre, esetleg pipára lesz szükséged. A ló fejét és lábait egyébként sem szabad egyedül csinálnod. Kérj meg egy segítőt, hogy fogja meg a ló vezetőszárát.

Mit tehetek, ha a ló nem állja a nyírást?
Általában nagy segítséget jelent, ha valaki megfogja a ló fejét és nem magában kikötve áll.  Az etetés többnyire nem vezet célra, különösen a fej nyírásakor, hiszen értelemszerűen nem praktikus, ha a ló rág. Ráadásul az első falat után továbbiakat követel, szóval kapar, mászkál, de még véletlenül sem áll nyugton. A pipa többnyire működik, de a nyírás időtartama felülettől függetlenül is egy-két óra. Ennyi ideig nem célszerű a ló orrán pipát hagyni. Ha lehet minden részt nyírj le, amit lehet és csak a legvégső esetben, a legrövidebb ideig legyen rajta pipa.

Ha semmilyen módon nem sikerül meggyőznöd az állatot, hogy ez az ő érdekét is szolgálja, akkor marad a bódítás. A szájon át adható bódítók legtöbb esetben tökéletesen megfelelnek. Ezt ráadásul a tulajdonos is beadhatja, miután az állatorvostól beszerezte és gondosan kikérdezte a használatáról. Vedd figyelembe, hogy legalább fél óra, mire hat.

A vénásan adható bódítókhoz állatorvost kell hívnod. Hatóanyag szempontjából az acepromazine jól bevált, mert ettől a ló nem izzad. Hátránya, hogy nem túl mély bódultságot okoz, emiatt az igazán problémás lovakhoz nem biztos, hogy elég.  A detomidin-hidroklorid tartalmú szerek függetlenül a beadás módjától jobban hatnak, de nem szerencsés, hogy többnyire megizzadnak tőle. Azt javaslom, hogy ilyen esetekben mindenképpen hívj állatorvost, és ha teheted, már a nyírás várható időpontja előtt kérd ki a tanácsát.

Mostanában nagyon divatosak a különböző minták. Az egyszerűbbeket (például szívecske) egy kis gyakorlattal akár sablon nélkül is megvalósíthatod. Bonyolultabb mintáknál többféle sablon közül választhatsz.

De vedd  figyelembe, hogy ami télen, az otthoni edzések alkalmával vicces, az később, mondjuk egy tavaszi versenyen már kellemetlen lehet.

Sajnos az ilyen meghagyott foltok tavasszal a szőr természetes növekedése miatt általában nem tüntethetők el nyomtalanul, még akkor sem, ha újranyírjuk a lovat.